180
Galfan bevonat

Galfan - Megnövelt alakíthatóság és korrózióállóság

A Galfan (ZA) cink-alumínium ötvözetből készült bevonat, amely a hagyományos cinkbevonattal összehasonlítva kiváló korrózióvédelmi és alakíthatósági tulajdonságokat biztosít.

A hagyományos cinkbevonattal összehasonlítva a Galfan bevonatot a kiváló korrózióállóság jellemzi. Ezért használható az acél alkatrészek hosszabb élettartamának eléréséhez, vagy a hagyományos cinkbevonat helyett egy vékonyabb Galfan bevonattal, egyidejűleg biztosítva ezáltal javított hegesztési és alakíthatósági tulajdonságokat.

A Galfan bevonat felismerhető fényes és enyhén sejtes mintázatú fémes felületéről. A 95% Zn és 5% alumínium eutektikus összetétel javítja a bevonat tapadását, és lehetővé teszi a lemezes bevonat struktúrájú mikroszerkezetet, ami nyújtható és jól alkalmazható bevonatot biztosít a mélyhúzáshoz. A Galfan a hagyományos cinkbevonatokkal összehasonlítva egyértelműen megnövelt alakíthatóságot biztosít.

A mindkét oldali Galfan bevonat előállítása folyamatos tűzi-mártó eljárás során történik. A Galfan bevonat „önfeláldozó természete” miatt a bevonat korrózió elleni védelmet nyújt az acélfelületek kitett területei számára, mint például a vágott élek, valamint azon területek, ahol a bevonat már sérült (karcolások, behatások stb.). Teljes korrózióvédelmet érnek el a nagy mértékben megmunkált területeken is, mivel az alacsony súrlódású és a szorosan kötődő bevonat leválásra való hajlamossága alacsony.

Az SSAB különböző bevonati vastagságú, felületi minőségű és felületkezelt Galfan bevonatokat kínál annak érdekében, hogy megfeleljen a különböző alkalmazási területek igényeinek.

Bevonat vastagsága

Bevonat megnevezése A teljes bevonat tömegének minimuma,
mindkét felületen (g/m2) *
A felületenkénti bevonat vastagságára vonatkozó irányadó érték,
jellemzően (μm)
ZA095 95 7
ZA130 130 10
ZA155 155 11
ZA185 185 14
ZA200 200 15
ZA255 255 20
ZA300 300 23
* hárompontos ellenőrző vizsgálatban

Az EN10346:2015 szabványnak megfelelően meghatározott ezen Galfan bevonat vastagságokon felül a választék különböző aszimmetrikus bevonatokat, az oldalankénti minimális bevonati tömeggel megegyező bevonatokat, valamint további, külön kérésre rendelkezésre álló OEM specifikációkat is tartalmaz.

A Galfan bevonatú acélok feldolgozása

Alakítás

Rendszerint a cink alapú bevonattal rendelkező acélok esetében általában ugyanazokat az alakítási eljárásokat alkalmazhatjuk, mint a bevonat nélküli acéloknál, az eljárás körülményeiben történő lényeges módosítások nélkül. A felület viselkedésének kisebb eltérései néhány változtatást igényelhetnek, például a kenésre, a szerszámozás geometriájára és a tartóerőkre vonatkozóan. A fémbevonat előnyös jellemzője, hogy kenőanyagként szolgál, amely nagyszerűen működik az alakítás során fellépő alacsony és mérsékelt felületi nyomás esetében egyaránt.

A Galfan bevonat lemezes mikroszerkezete rendkívüli módon alkalmas a profilhengerítésre, a nagy igénybevétellel járó mélyhúzásra, a profilképzésre és a hajlításra. Az acél és a bevonat érintkező felületén lévő vékony, intermetallikus rétegnek köszönhetően a Galfan bevonatot kiváló repedésállóság jellemzi. E két tulajdonság teszi a Galfant a legszívesebben alkalmazott bevonattá a nagy igénybevétellel járó alakítási műveletek számára.

A fémbevonatú acélok sikeres alakítása az alkatrész geometriájának, az acélminőségnek, a fémbevonat típusának és vastagságának, a felület minőségének és védelmének, valamint az alakításhoz használt szerszámok megválasztásának függvénye.

Hegesztés

Általában a fémbevonatú termékek különböző hegesztési technikákkal hegeszthetők, beleértve a különféle ellenállás-hegesztési, lézerhegesztési és az ívhegesztési technikákat. A hegesztési ajánlások betartása esetén a hegesztett kötések mechanikai tulajdonságai megegyeznek a nem bevont acélok hasonló tulajdonságaival. A Galfan (ZA) bevonatú acélok a cink (Z) bevonatú acélokéval megegyező paraméterek használatával hegeszthetők. Amennyiben a bevonat vastagságát Galfan használata révén csökkentik, a szükséges hegesztőáram kisebb lesz, a hegesztő elektródák élettartama pedig meghosszabbodhat.

Az ellenállás-hegesztési módszerek – mint a ponthegesztés – a leggyakoribbak, melyek fémbevonatú acélokkal kiváló eredményt biztosítanak. A cink alapú bevonat előnyös korrózióálló tulajdonságai a helyesen készített ponthegesztés területén teljes mértékben megmaradnak. A fém bevonatú anyagok hegesztése kissé nagyobb áramot és elektróda erőt igényel, mint a bevonat nélküli acél esetében, a bevonat alacsonyabb érintkezési ellenállása miatt. Ugyanígy, a bevonat vastagságának növelése kissé megnöveli a szükséges hegesztőáramot. Ezért a hegeszthetőség javítása és a hegesztőelektródok hosszabb élettartama érdekében ajánlott elkerülni a szükségtelenül vastag bevonatokat a hegesztett alkalmazások esetében.

A lézerhegesztés ideális a fémbevonatú anyagokra számára is a keskeny (csupán néhány mm-es) hegesztési varrat és alacsony hőbevitel miatt. Bármely fúziós hegesztési módszer alkalmazása estén a hőbevitelnek a lehető legkisebbnek kell lennie ahhoz, hogy korlátozza a felmelegített területet a fémbevonatú táblán. A bevonat karcos területeihez hasonlóan a keskeny varratokban a cink alapú bevonat áldozati hatása katódos korrózióvédelmet biztosít. Ennek ellenére a hegesztési területet ajánlott festeni vagy más megfelelő bevonattal védeni a fúziós hegesztés után.

A munkahely szellőzését megfelelően kell kialakítani, mert a cink alapú bevonattal rendelkező acélok hegesztése során cink-oxidot tartalmazó hegesztési füst keletkezik.

Összekötés

Minden cink alapú bevonat jól alkalmazható ragasztott kötéshez, feltéve, hogy a felület anyaga illeszkedik a ragasztó anyagához (epoxi, akril vagy poliuretán ragasztó). A ragasztott kötés egyik előnye, hogy megőrzi a bevonat korrózióálló tulajdonságait, mivel a bevonat lényegében érintetlen marad a kötési területen. A jó tapadás biztosítása érdekében minden olajat vagy szennyeződést gondosan el kell távolítani a ragasztandó felületekről. A vékony szerves bevonat (TOC) sok esetben javasolt a ragasztott kötés legjobb felületének biztosítására. Minden esetben ügyelni kell a felszínnek a használandó ragasztóval való összeférhetőségére.

A mechanikai kötésekre vonatkozóan a Galfanhoz mind a kötőelemes (pl. csavar vagy szegecs), mind a kötőelem nélküli módszerek egyaránt alkalmazhatók. Például a korcolt varrat, a korcolt, a füllel ellátott és a sajtolt kötések mindegyike alkalmas a Galfan számára, annak kiemelkedő alakíthatósága miatt. A forrasztott kötésekre vonatkozóan a Galfanhoz a lánggal történő lágyforrasztás vagy az ívforrasztás alkalmazható. A cinkbevonatú acélokhoz használt ragasztók alkalmazhatók a Galfannal bevont acélokhoz is.

Festés

A végtermék kívánt színének biztosításán felül a festés tovább javítja a végtermék korrózióvédelmét. A cink (Z) bevonathoz hasonlóan a Galfan (ZA) is jó hordozót biztosít a festés számára, amennyiben a megfelelő festéket használják. Ugyanazok a festékek és festési módszerek alkalmazhatók, mint a cink (Z) bevonatú acélok esetében. Amennyiben a festett felület számára magas felületi minőség szükséges, B minőségű dresszírozott felület javasolt.

A jó tapadás biztosítása érdekében minden olajat vagy szennyeződést gondosan el kell távolítani a festendő felületekről. A bevonat tapadásának elősegítése érdekében a feldolgozó üzemben a termék cink alapú bevonattal rendelkező acélok számára alkalmas cink-foszfátozással vagy alternatív előkezeléssel előkezelhető.